Dorcsi77

Pénteken elmentünk Velembe gesztenyét szedni. Gyönyörű idő volt ,igazi őszi kiránduló idő. A forrás mellet találtunk egy almafát amin még volt pár szem ,muszáj volt a Zuramnak felmászni érte:) Felmásztunk a kilátóba, felsétáltunk a kápolnához, szedtünk makkot és majdnem megtanultam makk kupakkal fütyülni:)

Hazafelé valahogy furcsán fáztam, én, aki a hidegbe sokkal jobban érzem magam, mint nyáron. Fürdés után se lett jobb, akkor már kezdtem magam sz*rul érezni. Soha nem szoktam lázas lenni, de most olyan voltam, mint a kályha. 38-al indítottam. Alig bírtam az ágyig eltámolyogni. Aztán megjött a nátha kedvenc része ,az orrdugulás, köhögés és egyéb nyalánkságok. Szombaton a Zuram nem engedett felkelni, ágyba voltam egész nap. 20 éve nem feküdtem végig egy napot, csináltak nekem gyümölcs salit, teát.

Néha ha kimásztam az ágyból olyan voltam, mint a részegek, csak kóvályogtam, alig vártam, hogy visszafeküdhessek. Délutánra lement a lázam és jobb lett.

Vasárnapra össze kellett magam szedni, a Mirci lánynak a névnapi meglepetése miatt. Kitaláltuk neki, hogy névnapjára elmegyünk vele cirkuszba. Kiskora óta imádja a Richter –féle Nemzeti Cirkuszt, és ezt még én is élvezem.

Ebéd után mondtuk neki, hogy öltözzön, mert el kell mennünk a Mamához. Persze nem a Mamához mentünk:)

 Mikor meglátta a cirkuszi sátrat, már tudtam, hogy beletaláltunk. Még a kocsiból kiszúrta, és nagy sóhajok között elrebegte, hogy milyen jó lenne cirkuszba menni. Mikor megálltunk és mondtuk neki, hogy most ide jöttünk, ez lesz a névnapi ajándéka, hát azt az arcot nem lehet leírni. Csak a gyerekek tudnak így örülni! Megnéztük az állatokat, vettünk neki  vattacukrot, jaj de boldog volt! Bár én boldogabb voltam.